3. Jó barátok...

Sziasztok, meghoztam a kövi részt, és lenne egy ajánlatom: már rengetek rész le van nekem írva, és ha gondoljátok, egyszerre többet is hoznék nektek, ha nem gond, hogy sokat kéne olvasni...:$ Mit szóltok?^^

Jó olvasást!♥

--------------------------------♦---------------------------------

2013.03.07

 $isi: *CSÖÖÖÖNG!!!- hallottam a csengő hangját, de nem nagyon érdekelt, ezért nem igazán erőltettem magamat a felkeléssel sem. De a látogatóm, csak nem adta fel. Egy percnyi csöngetés után összeszedtem magamat, és kimásztam az ágyból. Az órámra néztem, és láttam, hogy már délután fél kettő volt. Nagy nehezen előkutattam a kulcsokat, és kinyitottam az ajtót.
- $isi!- ugrott ekkor a nyakamba Pixi. Meglepetten álltam fél percig, nem értettem, miért, és hogyan kerül oda- Jól vagy, minden okés?- kérdezte aggodalmasan.

- Igen, jól vagyok!- feleltem szorosan átölelve. Amíg nem éreztem, milyen jó is, ha valaki mellettem van ilyenkor is, nem tudtam, hogy erre van szükségem. Ahogy Pix átölelt, éreztem a melegséget, és a nyugalmat, ami belőle áradt. Jó érzés tudni, hogy a barátaim mindig itt vannak velem, még akkor is, amikor kifejezetten kérem, hogy ne tegyék. Ők tudják, hogy úgy is az ellenkezőjét gondolom, mert szükségem van rájuk, mindig, mindenhol!- Örülök, hogy látlak! De még is hogy…
- Tudod, hogy én mindig figyelek rád… A múltkor mondtad, hogy ide vonultál el, gondoltam, most is ide jössz. Hát felkerestem ezt a Sam gyereket, és megtudtam, hogy itt van kiadó lakása. Könnyen megtaláltalak cunci- kacsintott rám- Na, de ugye nem akarsz egész nap itt punnyadni, és depizni? Túl kell lépni az ilyen szemétládákon! Tudom, hogy nem könnyű, de én majd segítek!
- Nem, dehogy akarok itt maradni! Szórakozzunk! Ünnepeljük meg… Hogy újra szingli vagyok!- feleltem nagyképű, kissé huncut mosollyal az arcomon. Hamar, röpke másfél óra alatt összekaptam magamat, és elindultunk, hogy a feje tetejére állítsuk a várost. Első lépésben meglátogattunk egy kocsmát, ahol lenyomtunk két felest, csak kettőt, mert nem akartunk megint lerészegedni. Aztán egy bevásárló központ mellett haladtunk el, ahol felfedeztük, hogy egy bevásárlókocsi árválkodik a parkolóban, és még sem hagyhattuk magára szegényt! ;) Lecsaptunk rá, és felváltva toltuk végig egymást a városon, az emberek meg csak úgy néztek ránk, hogy „Ezeknek meg mi baja?”. Nos, ezeknek csak annyi a baja, hogy fiatalok, és szeretnék jól érezni magukat, kedves emberek! ;D Az egész délután azzal telt, hogy őrültködtünk, és csak jól éreztük magunkat. Hírtelen elfelejtettem minden gondomat, és csak jó, kellemes érzésekkel lettem tele. Mire jók a barátok, ha nem arra, hogy veled legyenek, jóban, rosszban, happy-ben, és depiben?! ;) Nem is kívánhatnék náluk jobb barátokat!

Nyolc körül haza mentünk, és egész hazaúton Pixi azzal zaklatott, hogy már csak azért is hívjam fel Zayn-t, hogy milyen hülye hazugsággal áll elő már megint. Nehezen, de meggyőzött, és ahogy hazaértünk, fel is hívtam.
- Szia kicsim, jól vagy?- kérdezte idegesen.
- Igen, remekül… És te?
- Most már jól, hogy hallom a hangodat. Nagyon aggódtam érted!- kezdte el, Pixi már a száját is befogta, hogy ne üvöltse le  a fejét, a szánalmas hazudozásai miatt- Kicsim, ez csak egy félreértés…
- Mi más lenne…- feleltem flegmán.
- Az a lány, tudod ő rákos, és miután meghalt az a szegény lány, még biztos emlékszel rá,- egy lány, akinek Louis még a pulcsiját is odaadta, nagy rajongójuk volt, szegény nemrég meghalt- csak egy jó napot akartam szerezni szegénynek… Lehet, hogy hamarosan meghal, és hát tudod, szegény lány…
- Óó, igen, szegény… Hogy is hívják?
- Amanda- felelte.
- Ó igen, szegény Amanda… Hát örülök, hogy sikerült boldoggá tenned, szija édes, most mennem kell-kinyomtam a telefont, és undorral az arcomon az ágyra dobtam- te undorító féreg…
- Ez a leg undorítóbb, mocskosabb, szemetebb hazugság, amit valaha hallottam!- akadt ki Pixi, jogosan. Azt hazudni, hogy valaki rákos, csak hogy gond nélkül csalhasson… Szánalmas. Kitaláltuk, hogy megkeressük a lányt, és beszélgetünk vele, hogy kideríthessünk bizonyos dolgokat. Pixi facebook-jából bejelöltük a lányt, és vártunk, hogy visszajelöljön. Addig elmentünk a közeli McDonald’s-ba kajálni. Mire visszaértünk, olyan tíz körül lehetett, Amanda már vissza is igazolt. Pixi egyből ráírt, egy jó kis kamudumával, csak hogy elinduljon a beszélgetés. 10 perccel később a lány, már a magánéletbeli problémáit ecsetelte a barátnőmnek, úgy tűnt elég jól egymásra találtak. A lány elmondta, hogy már 2 hete, mikor Snooky-val Londonban jártunk a fiúknál, már akkor találkozgattak, és komolyabb dolgok is történtek köztük. Szörnyen ideges lettem, és legszívesebben letéptem volna Zayn golyóit, ezért elhatároztuk, hogy Madrid-ba utazunk. Összepakoltam minden kellő holmimat, Pixi-nek még ezt sem kellett, mert ő reggel óta ki sem pakolt. Hívtunk egy taxit, és a reptérre utaztunk, és az első géppel Európába indultunk.

2013.03.08.

Reggel 9-kor megérkeztünk Marid-ba, és mivel tudtuk, hogy a fiúk ilyenkor még javában alszanak, a késői koncertek miatt, a szállodájukhoz mentünk.
- Jó napot! Zayn Malik, melyik szobában van?- kérdeztem a portástól, közben Pixi megkérdezte újdonsült barátnőjét(Amandát), hogy jön e az nap Zayn-hez.
- Hozzátartozó?
- Igen, a barátnője vagyok- feleltem, hogy végre kinyögje a hölgy, hogy hol találom meg azt a patkányt, hogy letéphessem a fejét.
- A 204-es szoba az övé- mondta végre. Pixi közölte, hogy Amanda 10-re jön Zaynhez. Kitaláltuk, hogy a szórakozásuk közben akarjuk meglepni őket. Felmentünk a 30. emeletre, ahol a 204-es szoba volt, és egy törülköző szállító kiskocsi aljába bekuporodtunk, hogy onnan figyelhessük, mi történik a folyosón. Nem kellett sokat várnunk, és a lány megérkezett. Zayn nyitott neki ajtót, és hatalmas mosollyal az arcán fogadta. Vártunk még pár percet, aztán kimásztam a kiskocsiból. Az ajtóra simult fejjel füleltem, mi folyik odabent.
- Te vagy a mindenem!- szűrődött ki halkan.
- Tényleg?
- Igen! Csak te kellesz nekem, veled akarok lenni örökre, és te leszel a feleségem, és lesz 2 gyerekünk, egy kutyánk, és egy kertes házunk, valahol London közelében- nem hittem a fülemnek. Zayn ugyan ezeket mondta nekem, és ettől különlegesnek éreztem magam, de világossá vált, hogy én is csak egy vagyok a több ezer lány közül, akiknek ezt elmondta, csak hogy ágyba csábítsa őket. Nem bírtam tovább hallgatni. Dühösen kopogtatni kezdtem, de legszívesebben berúgtam volna azt a kibaszott ajtót, és mind a kettőjüket ott lőttem volna agyon. Nem nyitottak ajtót, de hallottam valami sugdolózást bentről.
- Nyisd ki, vagy én nyitom ki te szemétláda!- üvöltöttem, miközben tovább vertem az ajtót. Fél perc után, Zayn nagy nehezen ajtót nyitott.
- Kicsim! Hát te meg…
- Hogy kerülök ide? Jöttem kitaposni a beledet, te utolsó seggarc!- üvöltöttem a képébe. A kiabálásra Niall és Louis is kijöttek.
- Itt meg mi folyik?- kérdezték értetlenül.
- Ezt én is kérdezhetném, de sajnos már tudom!- berohantam a szobába, az ágy szélén ülő lányhoz, aki bár nem tehetett az egészről, mert Zayn őt is csak kihasználta, de dühömben megragadtam a hajánál fogva, és a földre rántottam. A srácok rám vetették magukat, és megpróbáltak leszedni róla- Gecis kurva!- dühöngtem, és arcon köptem, mert a kezeimet már lefogták.
- Figyelj, beszéljük ezt meg!- könyörgött megbánó tekintettel Zayn.
- Már túl késő ehhez bébi, nem gondolod?! Még az után is volt képed idehívni ezt a ringyót, hogy tudtad, hogy mindent tudok?! És ezek után te még magyarázkodni akarsz? Azt hiszem, ezzel elég rendesen elkéstél!- mondtam, és a táskámat megragadva elindultam a lift felé, Pixi követett.
- De…
- De? Milyen silány hazugsággal akarsz még előállni?- ráztam a fejemet, megvető tekintettel- Remélem boldog leszel Zayn, csak ennyit kívánok, hogy legyen aki majd fele annyira szeret, mint én…- beszálltunk a liftbe- Ja, és kösz hogy a nőnapomat is elrontottad!- mosolyogtam rá dühösen. Pixivel a szemben lévő park felé vettük az irányt, és leültünk egy padra.
- Büszke vagyok rád… Olyan éretten viselkedtél, nem süllyedtél le az ő szintjére.
- Nem leszek olyan szánalmas, mint ő… De azért beleléptem volna szájába! ;)- próbáltam leplezni a fájdalmamat, ami belül nagyon gyötört, de néhány könnycsepp elhagyta szememet. Pixi látta, hogy könnyezek, és magához ölelt, amitől még jobban kezdtem sírni. Szörnyen magam alatt voltam, mert tényleg, annyira vakon megbíztam benne, és feltétlenül szerettem, de ő végig kihasznált, és átvert. Nagyon rosszul esett. Megalázva éreztem magam, hogy még csak annyira sem tisztelt, hogy igazat mondjon nekem.
- Lányok!- felnéztem, és Niall-t és Louist láttam meg felénk rohanni. Lou egyből hozzám szaladt, és szorosan átölelt. Ő olyan, mintha a bátyám lenne, és nagyon szeretjük egymást. Felvett az ölébe, én meg csak csüngtem rajta, mint egy kis majom. Néhány perc után letett, és a vállába nyomtam a fejemet, ő pedig szorosan fogott magához. Kicsit odébb mentünk, mert szerettünk volna kettesben beszélni.
- Hogy lehet ilyen…- kérdeztem sírva, a vállára borulva.
- Css… Semmi baj! Nem kell vele foglalkozni, ha így bánik veled, nem kell törődni vele! Ha ő ilyen, csináld te is ezt, hadd lássa, milyen az, ha átbasszák az embert!- bíztatott, bár nem segített vele sokat. Az viszont jó volt, hogy csak ott volt velem.
- Úgy szeretlek Louis!- öleltem át, szorosan, magamhoz szorítva.
- Öhm… De ugye nem vagy belém szerelmes, csak mert tudod, nekem van valakim… És hát nem hagyhatom el Harry-t!- mondta viccelődve. Elnevettem magam, és vállon ütöttem.
- Nem, nem vagyok, ne aggódj, nekem is ott van La-La! –kacsintottam rá, letörölve a könnyeimet. Ekkor meghallottam egy varázslatos hangot. Egy hangot, amit már egészen kicsi korom óta imádtam!- Fagyi!- egy fagyi kiskocsi közelített felénk, azt a bizonyos „szólj anyádnak, adjon pénzt!” dallamot játszva.
- Eszünk?- nézett rám Louis, de ez nem volt kérdés, mert már mind a ketten megindultunk a kocsi felé- 2 vaníliásat!- mondta, és az egyiket a kezembe nyomta, és odaadott egy eurót a fagylaltosnak, és úgy nézett rám, mintha várna valamire- azt te fizeted!- mondta komolyan. Meglepetten kutatni kezdtem a táskámban, mire elnevette magát, és oda adott még egy eurót- Csak vicceltem. Nem akarom, hogy ennyire csórónak nézzenek!- mind ketten hangosan röhögtünk, és már el is felejtettem minden rosszat. Nekik valahogy mindig sikerül felvidítaniuk.
- Olyan hívogató, hogy az arcodba nyomjam!- mondtam a fagyijára meredve.
- Ü-ü, nem kéne!- mosolygott, és felkapott a hátára. Megpróbáltam megkapaszkodni, a nyakát átkarolva, de a fagyi közben még a kezemben volt, ami ezért akarva- akaratlanul is az arcába nyomódott. Ezen felháborodva ledobott, és egyenesen az orromba nyomta az ő fagyiját.
- Ááá! Ez belement az orromba!- mondtam orrhangon, és egy zsebkendőbe próbáltam belefújni a fél tölcsérnyi fagylaltot.
- Te is belenyomtad!- védekezett majd megfulladva a röhögéstől, hogy ilyen sikeresen sikerült a kis akciója.
- De én nem asz ojjodba! Ész nem dijekt!- folytattam még mindig kissé fura hangon. Újra felemelt, és végig rohant velem az egész parkon, egészen az első, bejáratnál lévő padig, amin Pixi és Niall ült. Láthatóan elég jól elvoltak együtt.
- Tütürürürűűű!- kiabálta Louis feléjük rohanva. Leült melléjük a padra, és letett engem is, szinte az ölemben ült, és elég viccesen festhettünk.
- Hogy van a szerelmes páár?- kérdeztem fennhangon visítva, mint aki megőrült.
- $isi…- Pixi zavarba jött, és láttam, hogy elpirul. Niall rá nézett, és ő is kicsit zavarban volt.
- Na jó, Pix. Menjünk, keressünk valami szállást estére!- mondtam fellökve Louit az ölemből.
- Miért nem jöttök hozzánk? Egy éjszakára, igazán elférnétek, és nem kéne fölöslegesen pénzt kidobni!- ajánlotta fel Lou. Pixivel beleegyeztünk, és elindultunk vissza, a szállodába. Bár már lenyugodtam, és nagyon boldog voltam, hogy ilyen remek emberek vesznek körül, de Zaynt továbbra sem akartam látni. Óvatosan beosontunk, én Louis szobájába, Pixi pedig Niallébe.
- Jól van, Bubu! Érezd magad otthon, nekem készülődnöm kell a koncertre. A hűtő tele van, de ha bármire szükséged lenne, csak hívd a szobaszervizt, és írasd a számlámra!
- Rendben, köszi, de ne aggódj, nem zabállak ki a vagyonodból!- nevettem, miközben elkezdtem berendezkedni. Ledobtam a ruháimat, amíg Lou a fürdőben volt, és a szekrényből kitúrtam egy nagy pólóját, amit felvettem. Lou nyolc körül elment a srácokkal. Pixi közben átszökött hozzám, és elmesélte a délutánját Niallel.

Pixi: - Hát amikor leléptetek, kicsit feszült volt a hangulat… Aztán, nem is tudom, de elkezdtünk beszélgetni. Mondta, hogy rossz, hogy már régóta nincs senkije, és magányosnak érzi magát… Hát mondom ó, szegény srác, pedig olyan cuki…- meséltem megértően.
- Én is összetörtem a szívét… Pedig olyan aranyos!- nevettünk.
- Igen, és hát nem is tudom… Olyan szeretet hiányos, hát nem tudtam megállni, hogy ne ölelgesse meg, mint egy plüss mackó.
- Óóó…- sóhajtott fel $i, mint amikor szerelmes filmet nézünk, és a két tök cuki főszereplő összejönnek. Na, ez pont olyan sóhaj volt.
- Ezért most örülök is, hogy vele alszok, nem akarom, hogy magányosnak érezze magát, mert hát, megérdemli hogy szeressék, olyan kedves, és őszinte…
- Mi lesz még itt az éjjel…- megint elröhögtük magunkat, de nemsokára visszamentem Niall szobájába, mert mind ketten fáradtak voltunk már.

$isi: Lefeküdtem, mert nagyon álmos voltam, de nem tudtam elaludni. Rossz volt egyedül, a hideg ágyban. Nem tudtam aludni, csak szenvedtem, és dudorásztam. És a dudorászásból lassan egy egész szöveg lett, amit gyorsan, a telefon fényénél le is firkantottam egy lapra, amit az éjjeli szekrényen találtam. Visszadőltem az ágyba, de nem tudtam aludni, amíg a srácok haza nem értek. Hallottam, ahogy Louis bejött a szobába, és a sötétben pakolászta a cuccait, hogy fel ne keltsen, mert azt hitte már alszom. Bebújt a takaró alá, háttal nekem. Ekkor megfordultam, és kábult, nyöszörgő hangon elkezdtem beszélni hozzá.
- Nem tudtam elaludni…
- Azt hittem már alszol!- mondta megrémülve, nem számított rá, hogy megszólalok.
- Á-á… Nem tudtam. Olyan rossz egyedül… Megölelsz?- kérdeztem nyöszörögve, mint egy kisgyerek a bátyát. Megfontoltan, lassan megfordult, és átkarolt. Szorosan hozzábújtam, és éreztem, hogy ő is egyre szorosabban ölel. Lassan elaludt, mert hallottam, hogy a halk lélegzése, hangos, horkolás szerű szuszogássá alakult. Ez megnyugtatott, és én is elaludtam.

2. Csalódás és fájdalom

Sziasztok, meghoztam a 2. részt is! Remélem tetszeni fog^^ Szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy nézzetek be a KÉPGALÉRIA-ba (jobb oldalt), ahol rengeteg képet és kisebb történeteket is találtok :) Valamint, ha tetszik a blog, iratkozzatok fel (fent)! :D Jó olvasást!^^

----------------------♦♦♦------------------------------

$isi: Miután örök búcsút vettünk barátunktól, úgy döntöttünk, még pár hétig Los Angelesben maradunk. Aztán lassan az a pár hét eltelt, és úgy gondoltuk, még maradunk egy-két hetet. Aztán az a egy-két hét is eltelt, mire kitaláltuk, "Na jó, maradunk, amíg kedvünk van!".  Így is tettünk! Élveztük a Kaliforniai napsütést, azt, hogy minden nap lemehettünk a partra lazítani, és senki nem mondta azt, hogy "csináld ezt!" vagy "csináld azt!". Bella és Brien ár hét után hazament. Bella a terhessége miatt, nem akart tovább utazgatni sem, sem pedig szállodában lakni, Brien pedig egy szörnyű betegsége miatt, amitől lábra sem bírt állni... Egy idő után az 1D-s srácoknak is el kellett menniük a turné miatt, és utána nagyon magányosan éreztem magam, Zayn nélkül... Szerencsére a barátaim mindig mellettem állnak, és felvidítottak...

2013.03.04.hétfő.

$isi: Reggel felkeltünk, és a csajokkal kitaláltuk, hogy ha már a fiúk pasi-napot tartanak, és elmennek kondizni, meg csajozni, akkor mi meg tartunk egy csajnapot. Összekaptuk magunkat, és elindultunk a városba. Először a fodrászt látogattuk meg, aki nagyon fasza hajat kreált mind az 5-ünknek, aztán elmentünk egy műkörmöshöz is. Később megláttunk egy transzvesztita boltot.
- Csajoook! Ide be kell mennünk!- üvöltöttem már a bolt bejárata felé rohanva. A többiek röhögve követtek, mert tudtuk, hogy ott lehet kapni a legribisebb, nekünk való cuccokat, ugyan még soha nem voltunk olyan elvetemültek, hogy be is menjünk egy ilyen boltba...
- Helloka!- hallottunk egy nyávogós, pasi hangot, aztán megláttam az eladót… Egy igazi transzi. Na, jó helyen járunk!- Miben szegíthetek cajok?
- Szija bébi! De dögös a rucid!- fordult hozzá La-La, majd megfulladva a röhögéstől, és 3 puszit nyomott az arcára.
- Köcszi cicus. Nosz, mit keresztek?- kérdezte végignézve rajtunk. Elmondtuk, hogy igazán nincs elképzelésünk, csak körül néznék, és ezt is tettük. 5-en öt irányba szóródtunk szét a boltban, új ’ barátnőnk’ pedig folyton körülöttünk ugrált. Találtam egy dögös ruhát, bár nem tudtam, hogyan is kell felvennem… A transzi eladó felajánlotta, hogy segít, és bementünk az öltözőfülkébe. A csajok közben tovább nézelődtek.
- Ez így van?- kérdeztem miközben Gina( a transzi) próbálta rám huzigálni a ruhát. Megcsörrent a telefon- Halo?
- Szia drágám hogy vagy?- szólt a telefonba Zayn.
- Oh, köszi jól… Áh- nyögtem fel mert Gina továbbra sem hagyta abba a ruha igazítgatását, és időnként úgy éreztem, megfojt.
- Mit csinálsz?- kérdezte bizonytalanul.
- Áh, csak ruhát próbálok épp… És azt hiszem ennek nem így kéne állnia…- feleltem a tükörben elnézve a ruhát, ami nagyjából háromszor meg volt tekeredve rajtam. Gina tovább próbálkozott, amitől egyre több érdekes hangot adtam ki.
- Milyen ruhát? A lányokkal vagy?
- Igen, csajos napot tartunk. Bejöttünk egy transzvesztita boltba, és nagyon szexi cuccok vannak itt, kár, hogy nem tudom, hogyan kell felvenni… Te mit csinálsz?

Snooky: $isi bement egy ruhát próbálni, mi addig tovább nézelődtünk. Egyszer hallottuk, hogy csörög a telefonja, tudtuk, hogy Zayn lesz az, és már én is készültem Louis hívására, mert általában egy időben szoktak minket hívni. De most nem hívott… Hallottuk, hogy $i időnkén felnyög, a lányokkal egymásra néztünk, olyan ’ Ezek meg mit csinálnak?’ fejet vágva, és folyton nevettünk. $isi nagyjából fél óra után, végre kijött a fülkéből, egy irtó dögös, kék, fekete ruciban, ami kissé szétszaggatott volt, ami még szexibbé tette.
- Na? Hogy áll?- kérdezte még mindig a füléhez tartva a telefont.
- Nagyon jó! Szexi!- mondtuk fülig érő mosollyal. Gina elégedetten bólogatott keresztbe tett kézzel.
- Megveszem!- kiáltott fel $is és visszarohant az öltözőfülkébe. Hallottuk ahogy elköszön Zayntől, és ahogy megint elkezdi kiadni a szenvedő nyögéseit, amit minden öltözéskor kiad. Megvette a ruhát, és Miley is talált magának valamit, amit ő is megvett.

La-La: Kiérve a boltból, elindultunk újabb extrém és dögös cuccokat keresi, mikor megláttam egy hatalmas, villogó táblára kiírva: JÓSLÁS! Mindig is érdekeltek az ilyen dolgok, hát egyből elkezdtem fűzni a lányokat, hogy menjünk be.
- Lééégysziii! Olyan király lenne!
- Hát nem is tudom La-La… Talán jobb nem tudni, bizonyos dolgokat…- mondta Pixi.
- De…
- Igen, talán nem a legjobb ötlet, és a legtöbb ilyen jós, csak ügyes csaló…
- Csak 5 perc! Kérlek!- nagy nehezen meggyőztem a lányokat és bementünk a sötét, mindenütt rémisztő, és különös dolgokkal teli épületbe. Mikor megláttuk az idős hölgyet, régies, szakadt ruhákban, egy kártyapaklit szorongatva, mindannyiunknak alább hagyott a lelkesedése.
- Ki az első, angyalkáim?- kérdezte, rémisztő, rekedt hangon. Mind háttérbe húzódtunk, és $isi volt az első, merész vállalkozó- Gyere kedveském!- megfogta a karját, és leültette egy székre, majd ő is leült, vele szemben.

$isi: Az idős néni megragadott, és leültetett magával szemben. Kissé rémülten néztem a nőt, ahogy kipakolja a kártyáit.
- Nos, akkor kezdjük!
- Azt szeretném tudni…
- Csöndet! Én azt mondom, amit látok, nem pedig, amit az ügyfél tudni akar!- felelte, én meg összerezzenve, kínos mosollyal néztem rá- Ön… Egy rendkívül bizonytalan ember, jól mondom?- kérdezte a fejét fogva, és nagyon koncentrálva.
- Ööö… Nem, nem mondanám…
- Nem? Valóban, vagy csak ön nem veszi észre?- kérdezte huncut mosollyal az arcán a barátaimra nézve.
- Hát $isi mostanában elég bizonytalan… Nem tudja önállóan eldönteni a dolgokat…- felelte félénken Miley.
- Mi? Ez nem igaz!- tiltakoztam.
_ Óóó… Szóval ön nem látja be, de valójában nekem van igazam! Sokat… Nagyon sokat foglalkozik magával, és sokszor már egoistának gondolják, pedig az igazság, hogy nagyon bizonytalan mindenben… Többször is ruhát cserél mielőtt valahová elindulna…
- Igen, mert alapos vagyok, és jól akarok kinézni!
- Nem! Ez azért van, mert nem biztos a dolgában, inkább többször átöltözik, hogy jól nézzen ki…- okoskodó tekintettel nézett rám, én meg egyre csak dühösebb lettem- A barátja… Ugye van egy barátja, vagy már a jegyese?- választ várva rám pillantott, de csak duzzogó fejjel bámultam a banyát- Nincs minden rendben köztük… Valami féle feszültséget érzek…
- Mi a fenét érez? Nem is ismer, nem tudja milyen vagyok, vagy hogy a barátom milyen!- pattantam fel dühösen csapkodva.
- Nem ismerem, ez tény! De érzem az energiáit, és ebből könnyedén megmondhatom, a tényeket. Ezek tények, és habár ön még nem tudhat mindent, majd idővel rájön az igazságra…
- Jól van! Ebből elég volt!- hátrarúgtam a széket és odamentem a többiekhez, és már indultam volna kifele, de Snooky helyet foglalt a nővel szemben.
- Most nekem!
- Rendben!- felelte vidáman, és ismét a fejt fogta- Hmm… Ön rendkívül kiegyensúlyozott ember, és jól tudja mit akar, de úgy érzi, nem teheti meg… Valamiféle korlátok miatt… Talán, amit szeretne, ahhoz messzire kéne utaznia?
- Igen, elég messzire, de nem tudom, hogy tényleg akarom e, mert akkor itt kell hagynom a barátaimat…
- Nos, én csak annyit tanácsolok önnek, hogy kövesse az álmait!- zárta le a beszélgetést vidám tekintettel. La-La is végre elszánta magát, elvégre ő akart bemenni oda, és helyet cserélt Snookssal- Óóó… Úgy látom, önt szörnyű dolgok gyötrik… Van valami, amit nagyon szeretne, de nem lehet az öné… Bár van megoldás, de… De azt ön nem akarja!- furán nézett rá, mintha azt mondaná a tekintetével, „Ha akarod, miért nem teszed meg?!”
- Van valami… De nem vagyok benne biztos, hogy olyan fontos lenne, hogy ezt meg tegyük…- rám nézett, és nem igazán értetten, mit is akar. Nem sokkal később végre elmentünk, és már hat óra volt, szóval visszamentünk a szállodánkba. A csajok kitalálták, hogy menjünk el este buliba, ezután a hülye jóslás után, bár nem mondanám jóslásnak, mert semmit sem tudtunk meg belőle…
Később, olyan 8- fél 9 körül el is indultunk egy közeli szórakozóhelyre. Az utolsó, ami rémlik, hogy a bárnál állunk, és La-Lával felesezünk.

2013.03.05.

$isi: Kinyitottam a szemem, de nem láttam tisztán, hol is vagyok. Pár percig józanodtam, aztán rájöttem, hogy La-La ágyán fekszem, Miley-n és Pixin keresztül.
- Mi a…- feltápászkodtam, és a telefonomra néztem. Vagy 50 nem fogatottam volt Zayntől, és Louistól is… Megpróbáltam visszahívni őket, de egyikük sem vette fel. Fasza. Bekapcsoltam az ágy mellett heverő laptopot, és felmentem facebbok-ra, twitter-re, skipe-ra és reménykedtem, hogy valahol fent lesz, legalább egyikük. De senki. Megnéztem az E-mailjeimet is. Köröm ápolás, Meghívó a Kids Koncertre… És egy levél a rajz továbbképzésről, ahová azért akartam elmenni, mert grafikusnak tanultam, de nem fejeztem be a középsulit, viszont nagyon szerettem volna tetováló lenni, amihez úgy éreztem, nem ártana némi rajztudás még... Nagyra nyílt szemekkel néztem pár másodpercig, aztán erőt vettem magamon, és megnyitottam a levelet.

Kedves Szimonetta Kováts!
 Örömmel tájékoztatjuk, hogy ön felkerült az ideiglenes listánkra, mi szerint Ön, tagja lehet csoportunknak, és képezheti rajztudását! A végleges lista Áprilisban kerül nyilvánosságra!
Tisztelettel: Dr. Simon

Felvettek? Felvettek!
- Felvettek!- üvöltöttem el magam, mire mindenki felkelt.
- Hmm…- nyöszörgött La-La- Felvettek? Hová? - A rajz továbbképzésre! Felvettek!- feleltem vidáman, és felolvastam nekik a levelet. Ekkor láttam, hogy valaki üzent Skipe-on. Megnéztem, és Zayn volt az. Bekapcsoltam a web kamerát, és beszélgetni kezdtünk. Ott voltak mind az 5-en, és mi is benyomorodtunk a kamera elé. Együtt ünnepeltünk, még Belláékat is felhívtuk, hogy ők is hallják a hírt. Nagyon örültem, és jó volt látni, hogy a többiek is így örülnek a sikeremnek. Ennek örömére, kinyitottunk egy üveg pezsgőt, és habár mi még mindig kissé másnaposak voltunk, azért még fért belénk. De ez hamar kiütött, és olyan 5 körül be is aludtunk.

2013.03.06.

$isi: Reggel, mikor végre magamhoz tértem a másnaposságból, vissza akartam nézni a fiúk előző esti fellépését, mert hát mindig meg szoktam nézni :D Pixi és Miley még aludtak, La-La a fürdőben tevékenykedett, Snooky pedig az ágy szélén ülve a haját vasalta. Amíg bekapcsolt a gép, megbeszéltük, hogy a közel jövőben nem iszunk majd annyit, mint az előző napokban…:”D Végre elindult a laptop, és a fiúk hivatalos oldalára mentem, ahol el is kezdtem nézni a felvételt. Másfél órán keresztül figyeltük, mi történt, és közben a többiek is felkeltek, és La-La is nagy nehezen, de kikászálódott a fürdőből. Ám mikor a koncertnek vége lett, és úgy gondolták, hogy a kamerák már nem forognak… Zayn a színpad mellett ált egy lánnyal. Először azt gondoltam, hogy egy rajongó, de mikor megláttam, hogy Zayn simán lesmárolja a csajt, világossá vált, hogy itt többről van szó, mint rajongásról. A lányt a falhoz nyomta, és valamit átadott neki… Könnybe lábadt szemekkel, tátott szájjal bámultam a monitort.
- Nem hiszem el…- mondtam halkan miközben egy könnycsepp gördült végig az arcomon. - Ilyen egy utolsó szemétláda köcsögöt…- háborodott fel Pixi. A telefonomért nyúltam. Tudni akartam, mi folyik a hátam mögött. Kicsöngött… - Halo?- szólt bele Zayn. - Szia… Mi újság? Van valami, amiről tudnom kéne? - Oh… Szia kicsim! Nincs semmi, csak nem rég keltünk fel, és indulunk a dedikálásra… És… Nem nincs semmi. Nekem talán tudnom kéne valamiről?- kérdezte vidáman, mintha minden rendben lenne. - Igen, van valami… Egy szemétláda seggfej vagy!- üvöltöttem a telefonba, és lenyomtam- Elegem volt! Elég volt a hazudozásokból! Elmegyek…- fogtam magam, és kirohantam a szobából, az enyémbe, ami La-Láéval pont szemben volt. - $i! Mégis hová mész?- rohant utánam La-La. - El innen! Ne haragudjatok, de rohadtul nincs kedven… SENKIHEZ!- becsaptam magam mögött az ajtót, és bezártam. Fogtam a régi, szakadt táskámat, bele vágtam az összes ruhámat, aztán megkeresem a rajzmappát, tele a rajzoláshoz szükséges cuccokkal, megragadtam a gördeszkám, és kirohantam a szobából. A lányok az ajtó előtt álltak, de elkerülve a tekintetüket beszálltam a liftbe. Leértem, és végigrohanva az előtéren, kimentem az ajtón, és elindultam… Először csak gurultam, amerre épp lejtett a járda, aztán egy padnál megállva, felhívtam Sam-et, akinek a kiadó házában a múltkor is megszálltam. Megbeszéltem vele, hogy fél órán belül ott leszek, és ő is legyen ott. A gondolatok csak úgy cikáztak a fejemen, és nem tudtam, most mihez kezdjek. Szeretem őt, de ezek után… Hogy bízhatnék meg benne. Végig ezen kattogott az agyam, és teljesen elkalandoztam, annyira, hogy nem is figyeltem az utat. Egyáltalán, szinte semmit sem láttam, a szemem előtt csak az a kép lebegett. ahogy Zayn a falhoz nyomja azt a ribancot… 

- HÉ! VIGYÁZZ!- térített vissza a földre egy erőteljes, mély férfihang. De késő volt. Már csak azt vettem észre, hogy keresztül mentem egy nagy, üveglapon, amit két férfi vitt át előttem a járdán. Teljes erővel belehajtottam, csak arra volt időm, hogy a rajzmappámat eldobjam, és a kezemet az arcom elé kapjam. A földre zuhantam, az alkaromba, és a térdembe végig szilánk darabog nyomódtak. A fájdalomtól mozdulni sem bírtam, csak feküdtem ott, a szilánkok között.
- Nem lát a szemétől!? Ez ki fogja fizetni! Nézzen az orra elé, ez kifizeti!- üvöltött az egyik férfi, aki pár másodperce még az ablaküveget tartotta.
- Jézusom! Jól van?- hallatszott egy fiatal, női hang is. Én még mindig mozdulatlanul feküdtem, olyan volt az egész, mint egy rémálom, amiből reméltem, hogy hamarosan felkelek.
- Nézd meg! Összetörte az üveget! Ezt ki fogja kifizetni?
- Majd ő szépen kifizeti!- hallottam a férfiak ideges hangját.
- Elég! Jól vagy?- kérdezte a lány a földről felsegítve. Nehezen, fájdalmak közepette feltápászkodtam- szegjétek össze a szilánkokat, mielőtt valaki belemenne!- utasította a lány a két férfit, akik teljesítették a parancsát. Bekísért a házába, és leültetett a konyhában- Orvosnak tanulok, talán segíthetek… Úgy sajnálom, kérlek bocsáss meg az apám, és a bátyám viselkedéséért. Elég durvák tudom, de remélem te jól vagy?!
- Nem… Nem vagyok valami jól, de mindegy… Sajnálom, hogy összetörtem az üveget, de nagyon elgondolkoztam…- mondtam egy rongyot szorítva, miközben a lány elkezdte egy csipesszel kiszedegetni a térdemből az üvegszilánkokat.
- Bocsánat, nagyon fáj?
- Nem, nem annyira mint… megráztam a fejem, mert nem akartam folytatni, de a lány érdeklődően figyelt, és láttam a szemén, hogy nagyon kíváncsi a történetemre. Elmosolyodtam, és folytattam, miközben ő tovább szedegette az apró szilánkokat- Kiderült, hogy a barátom, akit nagyon szeretek, megcsal… Már régebben is mondták, de én nem hittem el, mert nagyon szeretem…
- Óóó… Nagyon sajnálom. De, mégis hogy tudtad meg?- válaszra várva nézett rám- Jaj, ne haragudj a tolakodásomért…
- Ugyan, semmi gond… A lábamból szedegeted a szilánkokat, már vagy fél órája, azt hiszem elmondhatom…- mosolyogtam rá- Hát, tudod fellépésük volt, tegnap. És azt hitték, már nem forog a kamera, de az felvett mindent.
- Mindent?
- Azt, ahogy egy lányt a falhoz nyom és megcsókol, majd valamit átad neki…
- Mekkora szemét…- amíg szedegette a szilánkokat, és kenegette be a sebeimet, nagyon jól összebarátkoztunk. Elmesélte az életét, bár elég felületesen, aztán én is meséltem egy kicsit magamról. Tényleg, TÉNYLEG senkihez sem volt kedvem, de vele valahogy olyan jól kijöttünk. Nagyon kedves volt, és segítőkész, és jó volt, hogy elterelte a gondolataimat. És aminek nagyon örültem, hogy nem ismert engem… Fogalma sem volt arról, ki vagyok, azon kívül, hogy tudta a nevemet, mert elmondtam neki. Szeretem, ha nem ismernek fel, mert ilyenkor nem érzem úgy,hogy csak ezért van velem, mert az vagyok, aki… Alexa-ez volt a neve- nagyon jól megértett engem, és megbeszéltük, hogy majd felhívom őt. Jó ötletnek tűnt, mert úgy éreztem, ő az egyetlen, akivel most képes lennék beszélni. Bekötözte a kezeimet, és a lábaimat, aztán tovább indultam. Nagyjából fél hat volt, mire odaértem Sam-hez.
- Hát te meg hol jártál? Három órája itt várok rád!- mondta kissé idegesen, de elviccelve a dolgot- A kezed?
- Sajnálom, balesetem volt, tele volt a kezem és a lábam is szilánkokkal, és eltartott egy kis ideig, amíg mind kiszedték, és lefertőtlenítették…
- Ó, már azt hittem újabb tetkó, amiatt van bekötve…- nevetett, és próbáltam én is nevetni. Átadta a kulcsokat, és felmentem, a már jól ismert padlástéri szobába.
Lepakoltam a cuccaimat, átöltöztem, csináltam egy kakaót, és letelepedtem az ablak melletti fotelba. Egész éjjel kattogott az agyam, és reggelre eldöntöttem, hogy ennek vége!

1. A búcsú...

$nooky a korházban, mikor az orvosok kirángattak a kórteremből... Miért?

$isi: http://www.youtube.com/watch?v=KRAMNWzfjcg

A kórház előtt ültünk. Volt aki a padon, és volt aki a földön. Mind a fejünket fogtuk, és nem szóltunk egymáshoz. Csak az a szám járt a fejembe, amit fél órája még Pauly ágya mellett énekeltünk el... Nem tudtuk felvenni stúdióban. És már nem is fogjuk. Pauly nélkül, nem az igazi.
- Hoztam kaját. Ki kér?- jött ki a kórház büféjéből Jack, két doboz pizzával.

- Hogy te mindig csak a kajára tudsz gondolni...- nézett fel Miley kisírt szemekkel. Jack egy szelet pizzával a szájól kilógva, megvonta a vállát, mint akit egyáltalán nem is érdekel a dolog.

- Mekkora egy seggfej vagy!- sziszegtem idegesen a fogaim közül, majd felálltam, és odébb mentem. Később Brien utánam jött, és hátulról átölelt, hogy vigasztaljon- Hányingerem van tőle!- háborogtam még mindig.
- Csak azért ilyen, mert nem akarja kimutatni az érzelmeit... Fél, hogy sírni lássuk-magyarázta Bri. Elgondolkoztam a dolgon, és végül hagytam a fenébe, nem akartam magamat ezen idegesíteni. Egy idő után, hangos kiabálásra lettem figyelmes. Megfordultunk, és a srácok mind üvöltöztek egymással. Egy szót nem lehetett érteni abból, amit mondtak, mert mind a 13-an mást ordítottak. A biztonsági őröknek közbe kellett lépniük, és kinavigáltak minket a kórház terültéről. Beültünk egy (nagy) taxiba, és vissza indultunk a szállodánk felé. A kocsiban próbáltunk kulturáltan viselkedni, és mint a jó gyerekek, ültünk csendben, és vártuk hogy megérkezzünk, és újra egymásnak eshessünk. Így is lett. Kiszálltunk a szálloda előtt, és egészen a szobáinkig egymást szidtuk, és mind a másikat okoltuk a történtek miatt. Majd mind a szobánkba vonultunk, és csend lett. Mintha megállt volna az idő, nem hallatszott semmilyen zaj. Csak Zayn szuszogását hallottam, az ágyam másik feléről...
Február 17-e. Vasárnap. Reggel mind a hotel éttermébe vonultunk, egy közös reggelire. Először nem szóltunk egymáshoz, de Snooky megtörte a csendet.
- Egyikünk sem hibás... Miért kell egymást okolni, ilyen hülyeségek miatt?
- Nem hülyeség!- felelte idegesen La-La, miközben a palacsintáját marcangolta.
- Nem is úgy gondoltam... Pauly mind annyiunknak sokat jelentett, de erről nem mi tehetünk! Hanem a benzinkutas  aki eladta neki az anyagot...
- A legbosszantóbb, hogy még csak fel sem jelenthetjük, mert azzal mi is megszívnánk!- gondolkozott el Kenny, és sajnos teljesen igaza volt. Minket ugyanúgy lecsuktak volna drog használat miatt, mint őt az árusításáért. Nem tehettünk semmit. Hagynunk kellett, hogy tovább árulja azt a vackot, és kitudja még hány ártatlan ember életet követeljen ezzel...
Megbeszéltük a dolgot, és rájöttünk, hiába akarjuk a másikat okolni, nem a mi hibánk volt, nem tudtuk, hogy Pauly épp mit szív... Örültünk, hogy Miley és Izzy élve megúszta. Ami megtörtént, az megtörtént, már nem tudtunk mit tenni, és ez volt a legbosszantóbb. Ültünk ölbe tett kézzel, Los Angelesben, és nem tudtunk örülni semminek.

http://www.youtube.com/watch?v=k3sa9JPe-R8
Pár nappal később, megtörtént a temetés. Pauly testét elhamvasztották, és azokat levittük a tengerpart egy csöndes, nyugodt részére.
- Ma, Február 22-én, pénteken, örök búcsút veszünk egy nagyon jó baráttól...- mondta el a búcsúbeszédet könnyekkel kűzdködve Bella. Kinyitottuk a kis üvegcsét, amiben a hamvak voltak, és hagytuk, hogy elfújja a szél.
- Most már örökké szabad lehet...- suttogta La-La. Ettől valahogy mind megkönnyebbültünk, és már kevésbé furdalt a lelkiismeret is.

Bemutatkozás (:

$isi Lool, egy 19 éves vad lány, akinek senki sem mondhatja meg mit tegyen. Magyar származású, álmát váltotta be azzal, hogy Amerikába költözött barátaival. Őrült, vad és különc. A semmiről indult, és 2013-ra már majdnem az egész világon ismerik őket. Drog, és italproblémákkal küzd. Családjával nem tartja a kapcsolatot, kivéve testvérét. A barátait tartja a családjának (Animals family) Legjobb barátja La-La, akivel már egészen kicsi koruk óta LB-k.

La-La, szintén 19 éves lány. Imád bulizni, inni és szórakozni. $isivel hasonló sorsú: családjával nincs jóban, és neki is barátai jelentik a családot. Nagy 1D fan, és egy álma vált valóra azzal, hogy megismerhette őket.

Bella az egyik legbolondosabb, és legőrültebb az egész társaságból, ám még is korán kell felnőnie: 19 évesen terhes lesz. A terhesség sok mindenben gátolja, többek között a szenvedélyében: a táncban. Bella 10 éves kora óta táncos, tánctanár, de egy időre ezzel sajnos le kell állnia. Legjobb barátja sajnos nem tudott velük menni Amerikába, így Bell sokszor magányosnak érzi magát...

Pixi (Baranyai Brigitta): Igazi menő csaj, remek stílusérzékkel megáldva. Az a fajta, aki minden hülyeségben benne van. Ő a legfiatalabb is, és sokszor meg is látszik gyerekes viselkedésén (ami egyébként sokszor másoknak is megvan) $isi husigolyója, ami annyit tesz, hogy imádnak beöltözni mindenféle baromságoknak, és úgy ’ megrontani’ a környéket. Legjobb barátnője Snooky, akivel sajnos nem tud elég időt tölteni...

Aki hosszú, barna tincseit rövid, platinaszőke frizurára cserélte. Ám gyakran hord póthajat, ha épp nincs kedve rövid hajához. Ha vadságról van szó, ő ott van. Neki is vannak problémái a drogokkal és az italozással, ami egyszer már majdnem az életébe is került.

Snooky, neve eredendően abból származik, hogy nagyon alacsony. A csapat kis vörös "hobbitja", aki mindig, mindenkivel kedves. Tipikus jó kislány, aki persze tud néha rossz is lenni! ;) Mindenki imádja, mert egyszerűen nem lehet nem szeretni, feltétlen kedvessége miatt. Sokszor ő tartja össze a csapatot, mivel mindenkivel jól kijön.

Csak egy szünetre akart Amerikába jönni barátaihoz, ám a szerelem, és a jó környezet visszatartotta. Sajnos Magyarországra való visszatérését tervezi, hogy befejezhesse a grafikus iskolát. Remek rajzos! 

Jack 25 éves énekes. A külseje majdnem annyira őrült, mint ő maga. 2 hetente újabb és újabb őrült kinézettel rukkol elő. Nagy mókamester, mindenki nagyon kedveli. :)

 

Pauly. 25 éves volt, mikor elhunyt... Ő volt a srácok "dillere", senki sem tudta honnan, de mindig volt nála fű és egyéb drogok. 16 éves kora óta, egy józan pillanata sem volt, de már mindenki így szokta meg, és a barátainak egy idő után fel se tűnt, hogy be volt tépve. Nekik ez volt a normális... R.I.P.

Izzy, 24 éves. A Good Charlotte tagja, de van néhány egyéni száma is.  Imád bulizni, és a sárga földig leinni magát, akár minden nap.

Kenny, 24 éves, a fiúk közül talán ő a legnormálisabb... Legalább is külsőre, belsőre viszont legalább olyan őrült, perverz és elmebeteg mint a többiek. 

Brien, 25 éves, a Good Charlotte alapítója. $isi bátyja, aki mindig próbálja megvédeni a kishúgát a bajtól, de helyette inkább mindig együtt csinálják a bajt. Mindene a kutyája, Büdi, a kis palotapincsi, akit pár éve talált az utcán. Imád zenélni és inni, viszont soha nem drogozott még, és erre nagyon büszke.xd

David, $isi legjobb fiú barátja volt elég sokáig, de miután egy részeg este után elcsattant köztük egy csók, Dave szerelmes lett $i-be, aki viszont semmit sem akart tőle, és eléggé összevesztek, aminek az lett a következménye, hogy Dave 2013 január 15-én haza utazott...:/

One Direction. Azt hiszem senkinek sem kell bemutatni őket! :D 

Good Charlotte:

- Brien
-Kenny
- Izzy
- Pauly
- Jack

Little Mix:

- $isi
- Ła-La
- Miley

Bevezetés...

Ez a történet 11 fiatalról szól, akiknek nagy álmaik voltak, és valóra váltották. A történetbe szerepel a One Direction, akik hol velük vannak, hol elmennek, és rajtuk kívül még van pár ember, akik be, majd kisétálnak életükből, de mind mély nyomot hagynak bennük.
Minden egy augusztus 21.-ei napon kezdődött, mikor a bíróság kimondta $isi ártatlanságát. A 18 éves lány, megölte anyja élettársát, mert a családra támadt, így a bíróság önvédelemnek nyilvánította, és ártatlanul megúszta. De ez az emlék örökké kísérteni fogja. A vére örökre a kezéhez tapadt, és $isi képtelen elfelejteni. A fiataloknak régi álma, hogy nagy sikereket érjenek el, és Amerikába költözzenek. Azon az estén mind összeülnek a parton, mint minden este, és megbeszélik, hogy nem várnak tovább! Nem maradnak többé az országban! Elmennek!

Reggel a srácok összepakolják cuccaikat, és szüleiknek nem szólva, egy kis buszban elindulnak. Végigjárják Európa híresebb városait, ahol többször koncerted adnak. Világszerte elterjed a hír, hogy turnéznak  és több helyre is meghívják őket, azonban ők néhány kérést visszautasítanak, mivel ez nem turné, csupán élvezik szabadságukat. Közös tetkót csináltatnak, és nagyon hírhedt/híressé válnak, ugyanis a rendőrökkel is több összetűzésbe keverednek, többek között ittas vezetés, és drog használat miatt, és az egyre növő rajongó tábor is üldözni őket. 

Szeptember 10-én megérkeznek New York-ba, a helyre, amiről már évek óta álmodoztak. Egy csendes, kertvárosi részre költöznek, egy kis zsákutcába, ahol megvesznek 2 hatalmas házat. Bella, a gyerekes, mindig  jó kedvű, 19 éves lány, kiderül hogy terhes barátjától, és később az is kiderül, hogy  $isi is az. Bella, komoly elhatározás előtt áll, de végül megtartja a babát, ellentétben $i-vel, aki sosem akart gyereket. Barátja nagyon mérges lesz, főleg, hogy hetekig nem mondta el neki, hogy még sem lesz gyerekük, így szakítanak. $isi szörnyen elszomorodik, és csak barátai tartják benne az erőt. Pár nappal később, 19-én, a One Direction érkezik hozzájuk, ugyan is az utóbbi időben a lányok nagyon híressé váltak, és a srácok szeretnének közös számot készíteni velük, mert nagyon tehetségesnek tartják őket. Mivel a lányok imádnak hobbiból iszogatni, most sem maradt az üvegben a Whisky, így a fiúk nem tudnak elmenni, és a lányok úgy vélik, mivel $i úgy is olyan magányos egyedül a házban, aludjanak nála! Itt kezdődött a hol együtt, hol külön kapcsolat a fiúkkal, mivel az éjjel Zayn és $i nem tudott aludni, így beszélgetéssel ütötték el az időt, és pár nappal később, összejöttek. La-La és Harry közt is szerelmi kapcsolat szövődött, de a fiúknak vissza kellett utazniuk hazájukba, és kettejük kapcsolatának így vége szakadt. $isi és Zayn összekaptak, mielőtt a srácok elmentek volna, így $isi ismét nagyon lehangolt lett. 

Néhány héttel később, a lányokra meglepetés várt, ugyanis a fiúk megvettek egy 3. házat az utcában, és egy időre oda költöztek. Az elkövetkezendő hónapok remekül teltek, $isi és Zayn összeköltözött, a lányoknak egye nagyobb sikere lett, és megírták a fiúkkal a közös számot. $isi, La-La, Miley és Bella egy tánciskolát nyitottak, ahol tehetséges gyerekeket tanítottak, és szponzoráltak, hogy ők is elérhessék céljaikat. Ekkor egyik tanítványuk nagy bajban van, ugyan is nagymamája, aki addig nevelte, nagyon beteg, és az ország másik végére akarják nevelőszülőkhöz küldeni, de Bella örökbe fogadja, ezzel is felkészülve az anyaságra.
Mikor Zayn haza utazik családjához, $isire rátör a depresszió, és úgy érzi felesleges, hogy senki sem kíváncsi rá, és öngyilkossághoz folyamodik, de szerencsére legjobb barátnője, La-La ez utolsó pillanatban elrántja a vonat elől.

A karácsonyi ünnepeket egy bérelt kis házban töltik a hegyekben, ahol fény derül egy szörnyű titokra: Bella barátja, Max verte őt, és nagyon rosszul bánt vele, de Bell nem merte elmondani a többieknek. Mikor Miley meglátta a kék-zöld foltokat Bellus karjain és lábán, megijedt, és megkérdezte, mi történt. Bella könnyek között számolt be a történtekről, és mikor ezeket a többiek is megtudták, mint Max-nak rontottak, és nagy bunyó keveredett. A fiú ekkor elment, és többé nem tért vissza, de sosem felejtik el, mit tett...

Az ünnepek után, január 23-án a srácok beszélgetni kezdenek, minek az lett a következménye, hogy másnap reggel motorra pattanva, elindulnak bejárni Amerikát. Déli tájakra mennek, ahol már meleg, és jó idő van, és örülnek, hogy végre kitörhetnek a hideg, zord télből. Hetekig utazgatnak, és minden éjjel tábortűz mellett alszanak el, és ez idő alatt mind sokkal közelebb kerülnek egymáshoz. De a legnagyobb fordulópontot az életükben az hozza, mikor Pauly, egy olcsó, benzinkúton megvásárolt drog miatt, életét veszti...

Hogy mi történik a srácokkal ezek után? Ha érdekel, olvasd el a következő részeket! Higgyétek el, nem lesz unalmas! ;)